Kockással arra gondoltunk, hogy ebben a pár mondatos bejegyzésben emlékezünk meg a ’science fiction’ műfajáról. Ennek fő oka, hogy egyrészt mindketten monotóniás őrült módjára imádjuk a tudományos-fantasztikus filmeket, másrészt, illetve ebből kifolyólag a blogon is szép számmal találhattok sci-fis kritikákat. Szólunk néhány szót a műfaj behatárolásáról, illetve megemlítjük a kategóriába tartozó top kedvenceinket is.
Mit nevezhetünk sci-fi-nek?
A Science fiction műfaját a filmes műfaji rendszertanban a játékfilmek (azaz nem dokumentum- és nem kísérleti filmek) műneme és azon belül is a ’Fantasztikum’ nagyformája alá soroljuk (Király Jenő). Tehát például a ’Kaland’ (pl.: akciófilm, gengszterfilm) nagyformájával ellentétben itt nem a valószínűtlen elemek adják a csoport sajátosságait, hanem a valószerűtlenek (irracionalitás jelenléte).
A sci-fi mellett a ’Fantasztikum’ nagyformájába tartoznak a fantasy-filmek is, ami pedig a két műfajt markánsan lehatárolja egymástól, az az irracionális elemek megmagyarázásának módja. A fantasy értelemszerűen a mágia/varázslat által hitelesíti világának valószerűtlenségét, a sci-fi műfaja pedig tudományosan. Tehát durva tévedés azt állítani, hogy az a film tudományos fantasztikus, ami a jövőben játszódik, mert NEM! Emlékezzünk csak vissza a műfaj emblematikus példájának kezdőmondatára: „Réges régen egy messzi-messzi galaxisban…” /Star Wars/.
Ha hatásmechanizmus alapján is le szeretnénk határolni a sci-fi kategóriáját, akkor azt kell mondanunk, hogy azok a filmek sorolhatóak ide, amik „csodálatra és ámulatra” késztetik a befogadót. (Például a The Man from Earth 2007-es film ugyan játszik az irracionalitás bámulatkeltésével, ám ezt korántsem a látvány által éri el, ezért kevésbé sorolhatjuk a műfaj alá.)
Fontosabb alműfajok:
- Robotfilm
- Klónfilm
- Mutánsfilm
- Földönkívüli-film
- Időutazós film (de csak ha tudományosan igazolt – pl. A ház a tónál és az Időutazó felesége nem tartoznak a sci-fi műfajkörébe)
- Virtuális-valóság filmek
- Disztópiák
És most következzenek a top 3-as listáink:
Kockás:
2001: Űrodüsszeia: Többszöri újranézés után sem sikerült még megfejtenem teljes egészében.
Napfény: Danny Boyle sci-fit rendez? Persze, hogy csak szeretni lehet!
Kamera által homályosan: Talán Richard Linklater az egyetlen, akinek sikerült úgy adaptálnia egy Philip K. Dick művet, mintha az író egy látomásába csöppenénk.
PanAma:
Szárnyas fejvadász: Elgondolkodtató sci-fi alapmű, kísérteties miliővel és nagyszerű sztorival.
Solaris (2002): Az űrközeget és a fantasztikumot ürügyként használja a film egy mély lélektani válság feldolgozására, lassú ritmus, lebegő látványvilág. Stanislaw Lem regényének adaptációja.
A. I. Mesterséges értelem: A robottechnikához és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó félelmetes és kikerülhetetlen kérdéseket boncolgatja a film, ráadásul olyan emberi érzelmi közegbe helyezve, hogy képtelenség kivonni magunkat a hatása alól.
Kockás & PanAma
