Facebook-oldalunk

Kedvelj minket a Facebookon is! A cikkek mellett rövidebb híreinket és játékainkat is ott osztjuk meg, illetve filmes idézeteket, képeket is találhatsz!

Bloglovin'

Rovataink

">

Heti mozibemutatók

  • Mia Hansen-Love: Éden
  • John Edginton: Genesis: A siker útja
  • Simon Curtis: Hölgy aranyban
  • George Miller: Mad Max – A harag útja
  • Gillian Greene: Rekviem egy macskáért
  • Elizabeth Banks: Tökéletes hang 2.
  • Martin Provost: Violette

 

tovább »

Támogatónk

galaktika.jpg

Sci-fi a király!

2013. október 12. 19:16 PanAma

Kockással arra gondoltunk, hogy ebben a pár mondatos bejegyzésben emlékezünk meg a ’science fiction’ műfajáról. Ennek fő oka, hogy egyrészt mindketten monotóniás őrült módjára imádjuk a tudományos-fantasztikus filmeket, másrészt, illetve ebből kifolyólag a blogon is szép számmal találhattok sci-fis kritikákat. Szólunk néhány szót a műfaj behatárolásáról, illetve megemlítjük a kategóriába tartozó top kedvenceinket is.

scifiwallpaper1.jpg

Mit nevezhetünk sci-fi-nek?

A Science fiction műfaját a filmes műfaji rendszertanban a játékfilmek (azaz nem dokumentum- és nem kísérleti filmek) műneme és azon belül is a ’Fantasztikum’ nagyformája alá soroljuk (Király Jenő).  Tehát például a ’Kaland’ (pl.: akciófilm, gengszterfilm) nagyformájával ellentétben itt nem a valószínűtlen elemek adják a csoport sajátosságait, hanem a valószerűtlenek (irracionalitás jelenléte).

A sci-fi mellett a ’Fantasztikum’ nagyformájába tartoznak a fantasy-filmek is, ami pedig a két műfajt markánsan lehatárolja egymástól, az az irracionális elemek megmagyarázásának módja. A fantasy értelemszerűen a mágia/varázslat által hitelesíti világának valószerűtlenségét, a sci-fi műfaja pedig tudományosan. Tehát durva tévedés azt állítani, hogy az a film tudományos fantasztikus, ami a jövőben játszódik, mert NEM! Emlékezzünk csak vissza a műfaj emblematikus példájának kezdőmondatára: „Réges régen egy messzi-messzi galaxisban…” /Star Wars/.

Ha hatásmechanizmus alapján is le szeretnénk határolni a sci-fi kategóriáját, akkor azt kell mondanunk, hogy azok a filmek sorolhatóak ide, amik „csodálatra és ámulatra” késztetik a befogadót. (Például a The Man from Earth 2007-es film ugyan játszik az irracionalitás bámulatkeltésével, ám ezt korántsem a látvány által éri el, ezért kevésbé sorolhatjuk a műfaj alá.)

Fontosabb alműfajok:

  • Robotfilm
  • Klónfilm
  • Mutánsfilm
  • Földönkívüli-film
  • Időutazós film (de csak ha tudományosan igazolt – pl. A ház a tónál és az Időutazó felesége nem tartoznak a sci-fi műfajkörébe)
  • Virtuális-valóság filmek
  • Disztópiák

És most következzenek a top 3-as listáink:

Kockás:

2001: Űrodüsszeia: Többszöri újranézés után sem sikerült még megfejtenem teljes egészében.

Napfény: Danny Boyle sci-fit rendez? Persze, hogy csak szeretni lehet!

Kamera által homályosan: Talán Richard Linklater az egyetlen, akinek sikerült úgy adaptálnia egy Philip K. Dick művet, mintha az író egy látomásába csöppenénk.

PanAma:

Szárnyas fejvadász: Elgondolkodtató sci-fi alapmű, kísérteties miliővel és nagyszerű sztorival.

Solaris (2002): Az űrközeget és a fantasztikumot ürügyként használja a film egy mély lélektani válság feldolgozására, lassú ritmus, lebegő látványvilág. Stanislaw Lem regényének adaptációja.

A. I. Mesterséges értelem: A robottechnikához és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó félelmetes és kikerülhetetlen kérdéseket boncolgatja a film, ráadásul olyan emberi érzelmi közegbe helyezve, hogy képtelenség kivonni magunkat a hatása alól.

Kockás & PanAma

A bejegyzés trackback címe:

https://kinoglaz.blog.hu/api/trackback/id/tr145565330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.