Facebook-oldalunk

Kedvelj minket a Facebookon is! A cikkek mellett rövidebb híreinket és játékainkat is ott osztjuk meg, illetve filmes idézeteket, képeket is találhatsz!

Bloglovin'

Rovataink

">

Heti mozibemutatók

  • Mia Hansen-Love: Éden
  • John Edginton: Genesis: A siker útja
  • Simon Curtis: Hölgy aranyban
  • George Miller: Mad Max – A harag útja
  • Gillian Greene: Rekviem egy macskáért
  • Elizabeth Banks: Tökéletes hang 2.
  • Martin Provost: Violette

 

tovább »

Támogatónk

galaktika.jpg

Robotmese minden korosztálynak - RDorka vendégcikke

2013. november 8. 18:31 PanAma

Tud-e szeretni, törődni egy gép? Andrew Stanton (Egy bogár élete, Némó nyomában) bebizonyította, hogy igen!

A poszt-apokaliptikus Földön nem maradt már élet, csupán egy apró robotocska, WALL∙E dolgozik serényen, hogy megtisztítsa a bolygót az emberek által hátrahagyott szeméttől. Fajtája utolsó példányaként képes önmaga megjavítására is. De ezen túl tele van érzésekkel: apró limlomokat gyűjt, régi TV felvételekkel szórakoztatja magát és mindezek felett vágyik az igaz szerelemre. Egy napon azonban felborul az élete, mert megjelenik EVA, az új vegetáció után kutató robotlány, aki teljesen elbűvöli WALL∙E-t. A kis robot mindent megtesz, hogy magára vonja a géplány figyelmét, a maga kétbalkezes, Buster Keaton-szerű módján: homokviharoktól menti meg, megmutatja neki saját kis világát és végül neki adja az életet jelentő növényt, amit talált. Amikor pedig egy űrhajó jön EVA- ért, WALL∙E potyautasként velük tart. Innentől kezdődik csak az igazi bonyodalom!

wall e.jpg

A film csodálatos látványvilággal operál. Ez részben annak köszönhető, hogy az alkotók konzultáltak egy élőfilmes rendezővel, – Roger Deakins-sel – hogy megtanulják, hogyan kell bevilágítani és felvenni az adott jeleneteket, ha azok élőszereplősök lennének. Így a film első felének nagy része szépia-árnyalatú világban játszódik, mely Deakins munkásságára jellemző. Stanton mindent megtett, hogy animációban eddig még nem tapasztalt látványvilágot hozzon létre. Erre egy jó példa az úgynevezett „focus-pulling error”, melyet a bevásárló központos jelenetben figyelhetünk meg: WALL∙E összeütközik a bevásárlókocsikkal, és ahogy a kamera ráközelít WALL∙E-ra az ajtóknál a kép egy pillanatra elveszíti az élességét. Több helyen látható, ahogy a kamerába belecsillan a napfény, ezt „lens flare”-nek nevezik, de általában nem igazán kedvelt jelenség az élőfilmes világban. A fent említett két példa mellett még rengeteg másik élőfilmes „hibát” tett bele Stanton a filmbe, mindezt annak érdekében, hogy az minél „valósághűbbnek” tűnjön. Véleményem szerint ez egy nagyon átgondolt, részletekig kidolgozott film. Nem csak a stúdió egyéb filmjeire reflektál (Verdák, Toy Story), de régi klasszikusokra is, mint például a Hello, Dolly!, a 2001: Űrodüsszeia, vagy a vizuális gag-ekben megjelenő Buster Keaton és Chaplin életmű.

A film a bámulatos látványvilágba érdekesek kérdésfelvetéseket is ágyazott. WALL∙E karaktere lehetséges példa a Thészeusz-paradoxonra, ami azt a kérdést feszegeti, hogy vajon egy tárgy, aminek kicserélték minden elemét, ugyanaz a tárgy marad-e. Ezzel a kérdéssel először Plutarkhosz foglalkozott a Párhuzamos életrajzok című művének Thészeusz életével foglalkozó részében. Emellett ott vannak még a társadalmi reflexiók és az a rengeteg filozófiai kérdés is: rohanó világunkról, az evolúcióról, az élet értékeiről, a művészetről és nem utolsó sorban a szerelemről.

Azt kell, hogy mondjam, nem véletlenül nyert 53 díjat ez a film. Gyönyörű képi világ, megható és elgondolkodtató mondanivalóval, melyből a humor sem hiányzik.  Ez pont az a film, amit bármelyik korosztály megnézhet, hiszen mindenkinek nyújt valami szívhez szólót, elgondolkodtatót.

9,5/10

RDorka

A bejegyzés trackback címe:

https://kinoglaz.blog.hu/api/trackback/id/tr545621013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

agika88 2013.11.09. 19:16:53

Nem vitatom el ennek a mesének az érdemeit. De én a moziban is végigsírtam annyira nyomasztó és szomorú volt. Nem erre számítottam, amikor beültem egy laza kis kikapcsolódásra. Ettől függetlenül látom benne az értéket.

Trisi · www.alphawing.hu 2013.11.10. 08:19:39

Szerintem nem szomorú, mert a kis robot párt talál és mindent megtesz a másikért. Ez szép, de valóban kicsit hullámzós hogy a kis robot éppen beszívja vagy a nagy boldogság közeleg. De a képi világa az nagyon el van találva. Nem gyerekeknek csinálták az biztos!

RDorka 2013.11.10. 14:17:43

Valóban vannak benne szomorú pillanatok, de mulatságosak is. És az, hogy sírunk vagy nevetünk rajta az nagyon jó. Mert pont abban rejlik egy film igazi értéke, hogy képes ránk hatni, képes belőlünk érzelmeket kiváltani.