Facebook-oldalunk

Kedvelj minket a Facebookon is! A cikkek mellett rövidebb híreinket és játékainkat is ott osztjuk meg, illetve filmes idézeteket, képeket is találhatsz!

Bloglovin'

Rovataink

">

Heti mozibemutatók

  • Mia Hansen-Love: Éden
  • John Edginton: Genesis: A siker útja
  • Simon Curtis: Hölgy aranyban
  • George Miller: Mad Max – A harag útja
  • Gillian Greene: Rekviem egy macskáért
  • Elizabeth Banks: Tökéletes hang 2.
  • Martin Provost: Violette

 

tovább »

Támogatónk

galaktika.jpg

Elnagyolt orosz történelmi revizionizmus

2013. november 30. 18:56 PanAma

Andrej Kravchuk 2008-as nagyszabású, Hollywood stílusát idéző filmje, az Admirális (Адмираль) Oroszország mozgóképes művészetnek háborúsfilm és melodráma hagyományához kapcsolódik. Kár, hogy az álomgyár elbeszélésmódja és kliséi bekebelezték az amúgy érdekes, a szovjet idők után történelmi revizionizmusra törekvő alkotást.

Évek óta dúl az első világháború, a németek és az oroszok között egyre elkeseredettebb a harc. Alexandr Vasziljevics Kolcsak hadihajó kapitány, egy kétségbeesett tengeri csatában biztosított bátor helytállása miatt a cár admirálissá lépteti elő. A tiszteletére rendezett fogadáson ismeri meg első tisztje gyönyörű feleségét, Annát. Bár a háború egyre szorítóbb környezete és a szerelmesek kötődést jelentő családi helyzete elszakítja őket egymástól, a kapcsolatnak nem szakad vége. Kolcsak fokozatosan tör előre a katonai ranglétrán, egészen az északi flotta vezetéséig, amikor is kitör a forradalom és a feszült belpolitikai helyzetben Alexandrnak egyaránt kell megbirkóznia a magánéleti és közéleti dilemmával.admirális.jpg

Az orosz/szovjet filmművészetben igen nagy hagyománya van a háborús környezetbe helyezett melodrámának, gondoljunk csak a Szállnak a darvak-ra, vagy a Ballada a katonáról-ra (ez inkább anyamelodráma). Az Admirális is ehhez a nemzetileg már jól bevált műfajhoz nyúl, kár, hogy ezt az ellenforradalmi oldal piedesztálra emelésével és a hollywoodi stílussal próbálták hibridizálni. Az előbbi miatt a film túlságosan kötődik a történelmi hitelesség megmutatásához: rengeteg a helyszín, a háborús cselekmény követhetetlenül szövevényessé válik, nem kevés elliptikus ugrással. A politikai szál rekonstruálása csak sokadik megnézésre sikerül, történelmi háttértudás ide vagy oda. A csatajelenetek egyébként – a háborúsfilmes hagyománynak és a nagyköltségvetésnek köszönhetően – robbanásokkal telitetettek és igen látványosak.

Ebbe a háborús közegbe ékelődik be a szerelmi szál, melynek finom megmutatásában ugyan van egyfajta líraiság, de talán pont emiatt és a háborús vonal túlzott jelenléte miatt a kapcsolat drámaisága nem hatol a szívünkig. Ehhez egyébként a karakterek súlytalan mivolta is hozzájárul – Kolcsak személyisége csak egy történelmi pózként funkcionál, amellyel az egyébként kiváló színész, Konstatyin Habenszkij (Nappali és Éjszakai műszak, A sors iróniája) nem is nagyon tud mit kezdeni: szinte már frusztrálóan modorosan játszik. Elizaveta Boyarskaja Anna karaktere ugyan illeszkedik a gyönyörű orosz főhősnők sorába, de olyannyira személyiség nélküli, hogy egyetlen jellemzője Szasa iránti szerelme.

admirális2.jpg

A történeten a képi világ sem segít: a színpompás, erősen szaturált fényképezés a hollywoodi hagyomány silány másolata csak, és teljesen elüt a cselekmény drámai jellegétől. Csak néha tűnik fel egy-egy festői szépségű kép (például a széttört kristálypohár lassított felvétele). Indokolatlan giccsbe csomagolták az alkotók ezt a fajsúlyos lehetőségeket nyújtó sztorit. Ezen sajnos a forgatásos keret sem segít, sőt ügyetlenül utal a Titanic „öreg néni emlékezik a nagy szerelmére” szálra.

Talán ez a film jelzi, hogy a kortárs orosz műfaji film válaszúton van: vagy kialakít egy rá jellemző, teljesen sajátos nemzeti filmnyelvet, vagy megpróbálja másolni a nagy amerikai álomgyár stílusát. Ez utóbbira példa az Admirális, ami ugyan jó alappal dolgozik, de sorozatosan az arányvesztés hibájába esik.

6/10

PanAma

A bejegyzés trackback címe:

https://kinoglaz.blog.hu/api/trackback/id/tr975667274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

01234567 2013.12.01. 21:32:54

Az orosz filmet nem kell félteni, ez csak EGY valóban gyenge alkotás, de megy ott a szekér.

Córeszmaci 2013.12.02. 12:16:35

Mindenképpen érdekes film. Egyszer érdemes megnézni a felsorolt és nem vitatott hibái ellenére is.
Történelmi revizionizmusa, az "ellenforradalom" piedesztálra emelése pedig szükségszerű és üdvözlendő. Szerencsére 56 sem ellenforradalom már.