Facebook-oldalunk

Kedvelj minket a Facebookon is! A cikkek mellett rövidebb híreinket és játékainkat is ott osztjuk meg, illetve filmes idézeteket, képeket is találhatsz!

Bloglovin'

Rovataink

">

Heti mozibemutatók

  • Mia Hansen-Love: Éden
  • John Edginton: Genesis: A siker útja
  • Simon Curtis: Hölgy aranyban
  • George Miller: Mad Max – A harag útja
  • Gillian Greene: Rekviem egy macskáért
  • Elizabeth Banks: Tökéletes hang 2.
  • Martin Provost: Violette

 

tovább »

Támogatónk

galaktika.jpg

Számi-lázadás

2014. január 2. 18:44 kockaes

A történelmi témájú filmek befogadása mindig kétes kimenetelű, főleg, ha egy kevésbé ismert ország történetéről van szó. Ilyen helyzetben van a Kautokeino-opprøret című 2008-as norvég film is, ami még azzal is megnehezíti a helyzetét, hogy egy kevésbé ismert ország, legkevésbé ismert népcsoportjának a világával foglalkozik, nevezetesen a számikkal (más néven lapokkal).

Merthogy mit tudunk mi, magyarok erről az északi népről? Rénszarvast tenyésztenek, lehetséges nyelvrokonaink és nagyon hideg helyen élnek. Ja, és a Mikulást el ne felejtsük! Ennél viszont egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Igen, északiak, de nemcsak Finnországban élnek (ahonnan a Mikulás származik), hanem Svédországban és Norvégiában is (utóbbi országban a legnagyobb a számi népesség aránya). És ami miatt ilyen sok helyen megtalálhatóak, az az, hogy ők az utolsó nomadizáló nép Európában, amiből sok problémájuk is adódott,:szegény számikra gyakran rájárt a rúd.

Kautokeino-opprøret.jpg

A Kautokeino-opprøret (ahogy a neve is mutatja) az 1852-es a kautokeino-i lázadást tárja a nézők elé. Ebben az időben a számik sokkal szegényebb körülmények között tengődtek, mint a norvég telepesek, akik ráadásul még éltek is az anyagi helyzetük adta előnyökkel, felsőbbrendűnek tekintve magukat – nem csoda, hogy sok számi az alkoholizmusba menekült. A norvég kormány egyre több katonát küldött Kautokeino városkájába, egyre nagyobb nyomást gyakorolva a számi társadalomra, megnehezítve ezzel boldogulásukat. Ráadásul a helyi pap sem nézte jól szemmel az alkoholfogyasztást. Mikor is egy kisebb számi csoport felkelést szított, megelégelve a norvég törvényeket és tisztségviselőket (ismerős, nem?): a lázadók megölték a helyi kereskedelmi és kormányzati tisztségviselőket. Később más számik fogták el őket, majd két vezetőt a norvég kormány halálra is ítélt.

Ez az a történet, amit a film feldolgoz, ráadásul a skandináv színészosztály krémjével: Mikael Nyqvist (akit a svéd Tetovált lányból ismerhetünk), Mikael Persbrandt (a Hipnotizőrből) vagy Nikolaj Coster Waldau (a Trónok harcából). Mindeközben természetesen számi színészek viszik a főszerepeket, mint például Anni-Kristiina Juuso. A film zenéjét pedig többek között a világhírű számi énekesnő, Mari Boine szerezte.

Adott hát egy kivételes színészi gárda, amihez egy tehetséges számi rendező, Nils Gaup (aki ráadásul kautokeino-i) is társul, rendkívüli zene, igényes munka, mégis valahogy hiányérzetem volt. Valószínűleg ez annak tudható be, hogy nem tudtam azonosulni teljesen a számi nép problémáival, mivel túlságosan patetikussá vált a film hangvétele. Már nemcsak a számikról, hanem minden elnyomott népről mesélt, ezt viszont a történet nem engedte meg. Az északi táj szépsége viszont mindent elvisz a hátán, úgyhogy az apróbb bakik ellenére, a Kautokeino- opprøret egy megnézésre ajánlott film.

7/10

Kockás

A bejegyzés trackback címe:

https://kinoglaz.blog.hu/api/trackback/id/tr725680579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.