Facebook-oldalunk

Kedvelj minket a Facebookon is! A cikkek mellett rövidebb híreinket és játékainkat is ott osztjuk meg, illetve filmes idézeteket, képeket is találhatsz!

Bloglovin'

Rovataink

">

Heti mozibemutatók

  • Mia Hansen-Love: Éden
  • John Edginton: Genesis: A siker útja
  • Simon Curtis: Hölgy aranyban
  • George Miller: Mad Max – A harag útja
  • Gillian Greene: Rekviem egy macskáért
  • Elizabeth Banks: Tökéletes hang 2.
  • Martin Provost: Violette

 

tovább »

Támogatónk

galaktika.jpg

4DX: A mozi forradalma vagy parasztvakítás?

2014. május 21. 19:29 PanAma

Az utóbbi. De hogy miért is? Ez egy megkésett cikk arról, hogy mit gondolok a már nem is annyira vadonatúj mozitechnológiáról, mely nálunk, Magyarországon tavaly óta elérhető a Cinema City Westend multiplexben. Az elsők között próbáltam ki az új moziélményt, a Vasember 3.-at láttam, ám mostanáig érlelődött bennem a véleményformálás. Íme:

Mi is az a 4DX?

A 4DX egy viszonylag új mozitechnológia, mely (elméletileg) a nagyszabású, hollywoodi látványfilmeket ötvözi a moziba járás egyedülálló élményével. Valóban egyedülálló, ezzel nem is vitatkozom – de részben élvezhetetlen is.

Az első 4DX filmszínházakat 2009-ben hozták létre Dél-Koreában, a CGV hálózatán belül. Azóta ez az őrület több országba is átterjedt, jelenleg 29 helyen elérhető, de 2016-ig a szabadalmaztatók megközelítőleg ezres nagyságúra akarják bővíteni a XXI. század modern cirkuszát.

4DX-PJ2-628x269.jpg

A 4DX technológia működése viszonylag egyszerűen leírható (bár az biztos, hogy a megalkotása mögött rengeteg programozó kemény munkája rejlik): az egészestés hollywoodi blockbusterek látványához igazítva a mozi teremben különböző készülékek lépnek működésbe. Van itt három különböző mozgástengelyen táncoló szék, amely még vibrál is, és bár a hivatalos leírásban „láb- és hátcsiklandozásként” szerepel a további effekt, ez valójában a gyors egymásutánban történő hátba rúgást takarja (fúúú, de szórakoztató!). Ezen kívül van villámot vagy vakut imitáló, retinakiégető villanás, a fülek mellett elsuhanó golyókra emlékeztető erőszakos légfuvallat, és hogy már tényleg teljes legyen az élmény, az előtted lévő székből a vizes jeleneteknél fúvókán keresztül poshadt műanyagszagú vízpermetet köpnek rád. És ehhez jön még a (soha be nem vált) szagos mozik hagyományából táplálkozó – kicsit koncepció nélküli – illatfelhő, mely kizárólag egy fajta (és teljesen beazonosíthatatlan) szagot takar.

És akkor próbálj meg figyelni a filmre, amely ezen felül még 3D-ben is megy. Hajrá!

Miért alakult ki?

Azért, amiért a 3D: a mozikultúra XXI. században történő brutális visszaesése miatt, melyért főként a könnyebb és ingyenes (noha illegális) szórakozást ígérő torrentoldalak tehetők felelőssé (ezt a tendenciát ugyan a ’70-es évektől kezdve készít elő a video-, majd később a DVD-technológia otthoni mozikultúrát kialakító újdonsága). Ugye mindenkinek ismerős a következő mondat?

Szerintem nem nézem meg moziban, megvárom, amíg kijön torrenten.

Na, igen, csakhogy ezzel a filmipar semmi profithoz nem jut, márpedig a mozgókép kezdettől fogva (részben) szórakoztató, nem éppen l’art pour l’art művészet, sőt, nagyon is pénzigényes. A torrentekből pedig értelemszerűen nem profitál sem az alkotó, sem a forgalmazó. De hogy lehetne elérni, hogy a befogadók mégis pénzt hozzanak? Természetes a mozik forradalmával, mely valami olyan alternatívát kínál a befogadók számára, amit otthon, a picurka képernyője előtt (elnézést azoktól, akiknek gigamega moziberendezésük van) nem kaphat meg. Erre pedig egyértelműen a nagyszabású látvánnyal és a lenyűgözés érzésével operáló filmek szolgáltatnak alapot: sci-fik, fantasyk, akciófilmek, horrorok (ezzel is magyarázható a növekvő fantasztikumtendencia a kortárs hollywoodi berkekben). Ezt támogatja meg a mozik technológiai megújulása, mely első körben – az azóta működőképessé vált és a jövőképpel rendelkező – 3D-vel robbantott forradalmat, most pedig az ezt még perverzebb, ám sokkal kevésbé jó 4DX-szel teszi.

4dx4.jpg

 A „Kenyeret és cirkuszi játékokat!”

mondás bizony eszméletlenül aktuális a modern korban is (bár a film közbeni ivást/evést felejtsd el, mert a szék a lelket is kirázza belőled). A 4DX technológia tulajdonképpen – a Budapesten épp bezárt – vidámparkot ötvözi a mozgóképek világával, mely látszatra a jobban átélhető filmélményért jött létre, valójában csak felturbózott vásári vurstli, amely a „vibráló székeivel” és az egyéb parasztvakító eszközeivel még jól hasba is rúgja az alapvető filmbefogadói metódust.

Merthogy – filmelméleti kutatásokra alapozva  a néző a sötét mozi teremben a vásznat mindenhová betekintő ablakként használva leskelődő pozícióba helyezkedik. Ezt nevezzük – Hitchcock nyomán (aki a Hátsó ablak c. filmjében ennek tökéletes modelljét dolgozta ki a tényleges mozgóképen) – voyeurizmusnak (meglesésnek, kukkolásnak). A néző ebben a helyzetben a Hátsó ablak gipszben fekvő Jeffjéhez hasonlóan passzív, teste nyugodt, miközben az agya eszméletlen módon működésben van: látványelemeket fog fel, narrációt épít, karakterek motivációs hálóját értelmezi, és a történettel szemben alkotott hipotéziseit állítja fel újra és újra, és ellenőrzi is őket (vö. Hátsó ablak Jeffje a bűnügy kapcsán), miközben a film által keltett érzelmeket is átéli (izgul, fél, szomorú, boldog). És akkor még a rejtélyre építő mozgóképes alkotások (Psycho, hogy csak Hitchcocknál maradjunk) alapvető elvárásáról nem is beszéltünk…

4dx5.jpg

Ehhez képest mit csinál a 4DX? Állandó impulzusokat mér a néző testére, aktívvá téve annak – ebben a befogadói metódusban eredetileg passzivitáshoz szokott – fizikumát. Ennek az eredménye: semmit nem fogunk fel a filmből. Akárhány ismerősömmel beszéltem, miután átélte a 4DX élmény, a dialógus körülbelül a következőképpen zajlott le (és megjegyzem, velem is ez volt):

Képzeld, megnéztük a … filmet a 4DX moziban! Eszméletlen volt: mozgott a szék, meg éreztem az elsuhanó golyókat, és még vízpára is jött az arcomba!

– Ahha… És miről szólt a film?

– Ja… Hát azt nem tudom, de nem is ez a lényeg!

És én itt felszisszenek. Persze, lehet engem ultrakonzervatív filmsznobnak nevezni, aki szeret gondolkodni, nem csak ötéves gyerek módjára sikongatni a rázó székben, de azért mégis… Innentől kezdve a 4DX-nek nincs szüksége a filmre és fordítva sem, mert nem a filmélmény tökéletesebbé tételéről szól. Hanem a vidámparkról (ami nagyon jó, és sajnos nekünk már nincs), csak közben még vetítenek is valamit. És pont ezért nincs jövője.

Na és a jövő?

A 3D-nek van! Ugyanis az a fent kifejtett befogadói metódus alá dolgozik, sőt, a film tényleges hamisságának csökkentésével valósabbá teszi a vásznon lévő látványt, de közben tudatosítja az illuzórikusságot, hiszen mégiscsak egy sötét mozi teremben ülünk, szemüveggel a fejünkön. A 3D is a látásra hat (ami filmnézéskor eleve aktív befogadói felület), míg a passzivitásban nyugvó testet békén hagyja. Persze bizonyos szempontból a filmnek is alkalmazkodnia kellett a 3D technológiához: emlékszem, az első IMAX-élményemkor (Avatar) rettentően zavart a gyorsvágásos technika – mely a kor akciófilmjeiben nagyon is elfogadott –, mert az emberi szem a 3D-vel nem képes olyan gyorsan felfogni ezt az információmennyiséget, mint a 2D-vel. Cuarón persze erre már rájött a Gravitációnál, és a kifejlett technológiát vitte rá a filmre: hosszú beállításokat, lassú kameramozgást és az előtér/háttér közötti váltásokat alkalmazta a filmnyelven. Ezért lett a Gravitáció bombasiker és mérföldkő a 3D-ben (noha voltak előkészítői).

4dx2.jpg

A 4DX azonban a parasztvakítás szintjén látszik megrekedni – a vadonatúj mekis menük felhype-olt jellegéhez hasonlóan az újdonság élményével ragadja meg a sztereotip, XXI. századi fogyasztókat, de ebben ki is merül tényleges értelme (nem is találkoztam olyannal, aki kettőnél többször ment volna el 4DX vetítésre). Mondjuk az is igaz, hogy a híres-hírhedt „fingós reklámja” is sértő módon erre az egyszerű agyi kapacitásra apellál. Egyszer ki lehet próbálni, mint a vadonatúj technológia mintapéldányát, de a hagyományos filmnézői metódus arcon csapása miatt az átlag befogadói igényeket aligha elégíti ki, még ha hullámvasútnak el is megy. Ehhez az egysíkú szórakoztatáshoz képest viszont kicsit költséges… Ha jövőt akar magának, akkor finomítani kell a jelenleg túlságosan erőszakos eszközein (szétráz, arcon köp, hátba rúg), és a filmes elbeszélés alá kell dolgoznia, VAGY forradalmasítania kell magát a filmművészetet is – és sajnos nem csak a filmnyelv szintjén: el kell törölnie a történetet, a karaktereket és úgy egyébként mindent, ami a filmben gondolkodásra ösztönöz, mert ez bizony a „totális élvezet” kárára megy a 4DX-ben. Lehet, hogy én vagyok naiv, de reménykedem benne, hogy ez nem fog bekövetkezni! Ha igen, akkor elérkezünk az Idiocracy c. alkotásban felfestett társadalomhoz (ezt egyébként nézzétek meg, mert vicces).

PanAma

4dx3.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kinoglaz.blog.hu/api/trackback/id/tr636179170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Deepblue Noir (törölt) 2014.05.22. 08:22:31

egy előnye mégis lehet ennek:

"És miről szólt a film?
– Ja… Hát azt nem tudom, de nem is ez a lényeg!"

a 4dx-es élmények segítenek elterelni a figyelmet bizonyos blockbusterek színvonaláról:)

(bár én is kívánom, hogy mielőbb megbukjon ez a cirkusz)

magyar ember teli szájjal 2014.05.23. 07:25:25

Rég olvastam ennyire modoros szöveget. Pedig a 4DX-et pont azoknak a suttyóknak találták ki, akik egy Tarr Béla filmre se tudnak hivatkozni a blogbejegyzésükben, mint amilyen te is vagy.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2014.05.23. 07:25:46

semmi baj, majd a sutyerkákok mennek a 4d be..

PanAma · http://kinoglaz.blog.hu/ 2014.05.23. 07:33:15

@magyar ember teli szájjal: Szerintem is az en szegenysegi bizonyitvanyom, hogy a hollywoodi blockbusterekre specializalodott technikat nem vontam azonnal parhuzamba Tarr mester Fekete Szeriajaval. Szegyellem is magam, hogy nem jutott eszembe, amde te a villogo intelligenciaddal ramutattal. Koszonom! Most megyek, sirok kicsit a sarokban a suttyosagom felett.

Mészáros Laci 2014.05.23. 20:24:54

A Gravitációt láttam pont 4DX moziban.

Az IMAX szerintem sokkal többet ad (mert megtölti a periférikus látómezőt is). A szék mozgása és a füstszag nem volt annyira meggyőző.
süti beállítások módosítása