Facebook-oldalunk

Kedvelj minket a Facebookon is! A cikkek mellett rövidebb híreinket és játékainkat is ott osztjuk meg, illetve filmes idézeteket, képeket is találhatsz!

Bloglovin'

Rovataink

">

Heti mozibemutatók

  • Mia Hansen-Love: Éden
  • John Edginton: Genesis: A siker útja
  • Simon Curtis: Hölgy aranyban
  • George Miller: Mad Max – A harag útja
  • Gillian Greene: Rekviem egy macskáért
  • Elizabeth Banks: Tökéletes hang 2.
  • Martin Provost: Violette

 

tovább »

Támogatónk

galaktika.jpg

Oscar 2015: Megfejteni a receptet – Kódjátszma

2015. január 29. 15:15 SzamárCsacsi

Morten Tyldum a Fejvadászok (Hodejegerne, 2011) című őrült thrillerrel robbant be a köztudatba, de olyannyira, hogy következő filmjét már angol nyelven forgathatta neves színészekkel. Ám míg előző alkotása egy undorító jelenetekben hiányt nem szenvedő, elvetemülten beteg macska-egér hajsza lett, ezúttal egy letisztult, finom életrajzi drámával állt elő, olyannal, amilyet nagyon szeretnek az amerikai díjkiosztókon. Nem véletlen, hogy a Kódjátszma (The Imitation Game, 2014) öt Golden Globe-jelölés után (amelyekből sajnos egyet se sikerült díjra váltania), nyolc Oscar-nominációt zsebelt be.

ig_05692_copy.jpg

A film Alan Turing (Benedict Cumberbatch) angol matematikus életét dolgozza fel, aki döntő szerepet játszott a második világháborúban azáltal, hogy csapatával kifejlesztettek egy gépet (a mai számítógépek elődjét), amely sikeresen feltörte a németek kódolt üzeneteit. Persze, a kódfejtő herkentyű feltalálásának izgalmassá dramatizált sztorija mellett, ahogy az egy életrajzi filmnél szokás, az emberi dimenzió is vaskos szeletét teszi ki a történetnek. Itt most nem egy halálos betegséggel kell megküzdeni főhősünknek, mint Stephen Hawkingnak A mindenség elméletében (The Theory of Everything, 2014), hanem a társadalom megítélésével. Turing ugyanis homoszexuális, amely ebben a korban nemcsak elitélendő volt, de büntetendő is.

Ám elég az ismertetésből, jöjjön az ítélet, méghozzá egyenesen két kritikusunk tolmácsolásában.

Szamár:

Ami nálam abszolút megnyerő volt és az LGBT-közösségek is díjazták, hogy a film kritikusan szól hozzá a múlthoz, rávilágítva nemcsak a társadalomban gyökerező homofóbiára, de a szexizmusra is (nő nem lehet matematikus, neki a titkárságon a helye vagy a konyhában, a gondolkodás ugyanis a férfiak privilégiuma). Az előbbi szempontjából fontosak a queerfilmek, viszont csak igazi közönségsikerekkel lehet elérni tömegeket és csökkenteni az emberekben a gyűlölködést, a Kódjátszma pedig pont ezt segíti elő. Emellett viszont egyáltalán nem didaktikus a film, nem próbál semmilyen nézetet lenyomni a torkunkon, Turingot nem a homoszexualitása által definiálja, hanem zsenialitása és embersége által. Hogy mindez ráadásul egy izgalmas zsánerbe van csomagolva, csak bónusz.

ig_04297r_copy.jpg

Emellett fontos, hogy a film nem áll meg a kód feltörésénél. A megszerzett információval ugyanis kezdeni kell valamit, de úgy, hogy a németek ne tudják meg, hogy a rejtjeles üzeneteik többé nem titkosak. A Kódjátszma ezért nem csupán egy hiánypótló mozgóképi megemlékezés egy nagyszerű ember életéről, hanem a háború morális kérdéseit feszegető dráma is. Az egész pedig zseniális filmzenével van megtámogatva Alexandre Desplat jóvoltából, akit idén két különböző munkájáért jelölték Oscarra (a másik A Grand Budapest Hotel). Már igazán megérdemelne ő is egy díjat. De majd egy hónap múlva meglátjuk, mennyire sikerült a Kódjátszma alkotóinak megfejtenie az Oscar-recept rejtvényszerű kódját.

RDorka:

Szívszorító film. A Kódjátszma nem egy győzedelmes háborús történet, az csak a köntös. Ez egy emberi élet tragédiája és ezzel együtt a civilizációnk tragédiája is. Mit ér a győzelem, ha azt, aki kivívta nem becsüljük meg, eltapossuk? És miért kellett 50 évnek eltelnie, mielőtt Turing végre hivatalosan is amnesztiában részesült „bűneiért”? Nem csak egy súlyos hiányt pótol a film, de értelmezhető egyfajta bocsánatkérésnek is a világ nevében. A nagyszerű színészi játékokban végig érezhető a frusztrált feszültség: maguk a színészek sem tudják ép ésszel felfogni, hogy ilyen sorsa juthatott az, aki milliók életét mentette meg a háborúban.

ig_02116r_copy.jpg

A Kódjátszma mélyen elgondolkodtató alkotás. A katartikus hatást persze segíti az Andrew Hodges regényéből adaptált remek forgatókönyv, amely a matematikus életének három szálát – gyerekkor, a háború és a rendőrségi nyomozás – fűzi szorosan egybe, tökéletes egyensúlyt teremtve a történetben. Kiváltképp meglepő ez egy elsőfilmes forgatókönyvírótól (Graham Moore korábban csak rövidfilmeket jegyzett), akire úgy érzem érdemes lesz a jövőben odafigyelni. Többek között ez is egy nyomós indok, amiért mindenkinek érdemes megnéznie a filmet. Továbbá az is, hogy egy nagyon komoly Oscar-esélyessel állunk szemben.

A bejegyzés trackback címe:

https://kinoglaz.blog.hu/api/trackback/id/tr417113585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

indapass2009 2015.02.01. 22:26:10

Szánalmas ez a kódjátszma. Köze sincs a valósághoz. Turing nem is maga építette a Bombe-ot. Arról nem is beszélve, hogy eleve csak úgy működik hogyha előre tudják milyen szavak (plain text, crib) szerepelhetnek a kódolt szövegben. Ez egy alapvető feltevés volt már a gép tervezésekor. Ráadásul az Enigma soha nem kódolta ugyaz azt a szöveget ugyan úgy (mivel minden nap átállították). Ugyhogy a kávézóban a kiscsaj nem mondhatta, hogy minden üzenet CILLY-vel kezdődött.

Az pedig, hogy magának a kódfejtő csapatnak kellett eltitkolnia az Enigma feltörését egyenesen baromság. Persze vigyázni kellett de a németek annyira biztosak voltak az Enigmában, hogy egész könnyen bedőltek mindennek. Pl. az angolok nem létező kémeknek küldtek rádióüzenetet amiben gratuláltak nekik a hasznos információkért. Vagy egyszerre 3-4 tengeralatjárójukat is elküldték felderíteni és az egyik "véletlenül" pont egy német hajókonvojba botlott.

SzamárCsacsi · http://kinoglaz.blog.hu/ 2015.02.01. 22:35:51

@indapass2009: természetesen mint a legtöbb életrajzi film, ez is kicsit ki van színezve a drámaiság érdekében, így ezekben a pontokban teljesen igazad van. az más kérdés, hogy hogy kezeli az ember az ilyesmit. én sose úgy ülök le egy ilyen film elé, hogy történelmi dokumentumot fogok látni. nem véletlen játékfilm. :)

Karpati Zoltan 2015.02.02. 14:52:08

Persze hogy fel lett polírozva az egész. Ami azért jó, hogy nem egy megasztárról szól, és a Turing névről esetleg többen is asszociálnak valamire. Néhány éve egyébként volt egy dokumentumfilm Turingról, az természetesen több valóságelemet tartalmazott ( gondolom ). Szórakoztató kategória.
süti beállítások módosítása