John Carney ír rendező 2007-ben lett ismert, miután megjelent az általa írt és rendezett Egyszer (Once, 2006). Carney világéletében alacsony költségvetéses indie-filmekben utazott, amelyeknek a kritikai fogadtatása bár nem volt rossz, mégis szinte alig jutottak el a nézőkhöz. Az Egyszer aztán mindent megváltoztatott: bejárta a világot, rendszeres visszatérő volt a kritikusok évi top 10-es listáin, és még Steven Spielberg is az egyik kedvenc filmjének tartotta a 2007-es évben. Az amerikai bemutató után a főcímdal, a Falling Slowly elnyerte az Oscart, és onnantól nem volt megállás: minden rádió ezt játszotta. A nagy siker után az ember azt gondolta volna, hogy a zenészből lett rendező pályája hatalmas fordulatot vesz, ehhez azonban még további hét évet kellett várni. Most viszont itt van első hollywoodi filmje, a Szerelemre hangszerelve (Begin Again, 2013).

©2013 Killifish Productions, Inc. Photo Credit: Andrew Schwartz

A történet egy lecsúszott zenei producert, Dant (Mark Ruffalo) és egy feltörekvő énekest, Grettát (Keira Knightley) követi.  Mindkettejük magánéleti gondokkal küzd: Dan már hét éve nem szerződtetett le egy zenészt se, feleségétől elhidegülten, alkoholba fojtva bánatait él, míg Gretta nemrégiben szakított gyerekkori szerelmével, aki miután egy filmszerepnek köszönhetően rocksztárrá vált, megcsalta a lányt. A seggfej expasit egyébként a Maroon 5 énekese, Adam Levine játssza remekül. De visszatérve Danre és Grettára: ahogy annak lennie kell, a két személy találkozik, és látszólag a megoldást nyújtják egymás problémáira. Mivel azonban mindketten le vannak gatyásodva, eldöntik, hogy ahelyett, hogy stúdiót bérelnének, a szabadban, New York különböző helyszínein fogják rögzíteni a lány által írt dalokból készülő debütalbumot.

A sztori a rövid szinopszisát tekintve kísértetiesen hasonlít Carney első nagy sikerére, az Egyszerre: ismét egy nő és egy férfi találkozásáról szó, akik mindketten szerelmi csalódáson vannak túl (a rendező egész pályája alatt jellemző a párkapcsolati probléma motívum); ismét amatőr zenészek dobnak össze összeharácsolt bandával semmi pénzből egy albumot. De még a különböző fordulatok, események és végkifejlet is egyezik, így elmondható, hogy az ír szinte szó szerint a korábbi filmjét forgatta újra. Amiben eltér a Szerelemre hangszerelve, hogy ezúttal Carney nem minimálköltségvetésből dolgozott, amatőr színészekkel, rengeteget improvizálva. Új filmje igazi hollywoodi produkció kidolgozott forgatókönyvvel és híres színészekkel. A rendezőnek mindazonáltal sikerült kompromisszumot kötnie: bár lényegesen érződnek az amerikai hatások, a film mégsem úszik teljesen az álomgyár kliséiben.

Ami miatt mégis kvázi ellentmond önmagának a Szerelemre hangszerelve, az pont az előállítás körülményeiben bekövetkezett változás. Az Egyszer cselekménye egyenesen párhuzamba állítható volt a film megszületésének szituációjával, vagyis hasonlóan amatőr, gerillamódon lett létrehozva, akárcsak a szereplők által összerittyentett zseniális album. Dublin utcáin például engedély nélkül forgattak, a távolból, lesifotós módon, a színészeket belehelyezve a valós közegbe. A járókelők maguk lettek a statiszták. Ez történik az új filmje cselekményében is: mivel nincs pénze a szereplőknek profi stúdióra, ezért mindenféle engedély nélkül az utcán kezdik rögzíteni első lemezüket. A Szerelemre hangszerelve mögött azonban már szakavatott stáb van, így az Egyszerben látott önreflexív dimenzió egyszer és mindenkor megszűnik.

Persze ez nem hibája a filmnek: Carney új alkotása megmutatja, hogy milyen lett volna az Egyszer, ha több pénz áll a rendelkezésére. És bár a profizmus által elveszti korábbi naiv varázsát (amely hozzájárult a nagy sikerhez), rengeteg új dimenziót nyer. Az írnek ráadásul még így is sikerült egy csöppnyi amatőrséget belecsempésznie a produkcióba, ugyanis Keira Knightley korábban nem elsősorban az ének tudásáról volt híres. Márpedig ha a producereknek hinni lehet, a filmben hallható hang valóban az övé, bármiféle jelentős számítógépes alteráció nélkül. Hasonlóan pedig Adam Levine-nek is kevés tapasztalata van színészkedés terén, mégis mindketten nagyszerűen oldták meg az eléjük került feladatot.

©2013 Killifish Productions, Inc. Photo Credit: Andrew Schwartz

A Szerelemre hangszerelve magyar címe bár sok férfit elijeszthet, a film sosem fullad nyálba vagy giccsbe. Remek nyári randimozi lett, ugyanannyi szívvel, amit már John Carney előző nagy sikere is hordozott. És bár egyenként hallgatva egyik dal sem olyan felejthetetlen benne, mint a Falling Slowly, a számok összessége átlagban mégis felülmúlja az Egyszer hanglemezét. A Szerelemre hangszerelvében az ír rendező megmutatja, hogy még mindig a romantikus zenés filmek nagymestere. Most már az egyszeri sikerrel se lehet megvádolni, immáron ugyanis megcsinálta Kétszer.

8/10

Szamár