Az influenzából gyógyulgatva újranéztem az elmúlt évtized (szerintem) egyik legjobb tévéfilmsorozatát a Titkok Könyvtára-trilógiát. Ennek egyik oka az volt, hogy megjelent a filmek tévésorozat folytatása A titkok könyvtára (Librarians, 2014–) és mielőtt nekiláttam, gondoltam jó, ha felfrissítem az alaptörténetet. Nem bántam meg.
Titkok könyvtára – A Szent Lándzsa küldetés (The Librarian: Quest for the Spear, 2004)
A trilógia első részében megismerkedünk Flynn Carsennel (Noah Wyle), akinek az élete nem szól másról, mint a tanulásról. Azonban a 30 feletti és már 22 diplomával rendelkező strébert egy nap kidobják az egyetemről. Csalódottan megy haza édesanyjához (Olympia Dukakis) – naná, hogy anyucinál lakik még mindig –, amikor felfedezi a könyvtár levelét, amelyben állásinterjúra hívják.
Amikor ténylegesen megkapja a munkát, csak akkor jön rá, hogy ez a könyvtárosi pozíció többről szól, mint a könyvek őrzése. Feladata, hogy a világ legnagyobb hatalommal bíró tárgyait megtalálja és elrejtse a kapzsi kezek elől. Rögtön az első estén főnökét, Judsont (Bob Newhart) megtámadják és a szent lándzsa egyik darabját ellopják. Így Flynnek útra kell kelnie az Amazon őserdeibe, hogy még a tolvajok előtt megtalálja a lándzsa következő darabját.
Az alaptörténet ugyan kicsit hasonlít az Indiana Jones-filmekéhez, de igazából nagyon sok mindenben eltér tőle, újat nyújt. Azonban ez a hasonlóság egyáltalán nem fontos, hiszen Flynn rendkívül vicces ügyetlen próbálkozásai és helytállása a valóéletben mindezt feledteti. A helyzetek, amelyekbe útja során kerül, nagyon kreatívak és a film befejezése is ötletes, remek.
A színészi játék is kiváló, látszik a színészeken, hogy jól érzik magukat a szerepükben. Szinte átérződik a filmen, hogy a forgatást is élvezték. Sajnos az effektek közül nem mindegyik működött tökéletesen, de mivel ez egy tévéfilm, nem panaszkodhatunk. Igazán érdemes megnézni, remek hétvégi kikapcsolódást nyújt!
Titkok könyvtára 2. – A visszatérés Salamon kincséhez (The Librarian: Return to King Solomon's Mines, 2006)
A második rész egy évvel az első után veszi fel a fonalat és láthatjuk, amint Flynn Carsen már igazán kezd beilleszkedni új munkahelyén. Flynn mostanra már kicsit megedződött és úgy tűnik, ki tudja magát húzni a csávából, amibe természetesen még mindig saját magát keveri.
Miután megszerezte a kristály koponyát – igen már 2 évvel az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága (Indiana Jones and the Kingdom of the Crystal Skull, 2008) előtt megtalálja a koponyát, szóval ki merít ötleteket honnan? –, egy titokzatos csomagot kap a postán, amiről kiderül, hogy köze van Salamon bányájához. A legenda szerint a kincseit, valamint egy az emberiséget elpusztítani képes könyvet őrzött az uralkodó a tárnákban. Természetesen a csomagot el is lopják gyorsan, így hősünk ismét útnak indul. Nemsokára csatlakozik hozzá a Sába királynőt megszállottan kutató Emily Davenport (Gabrielle Anwar) és együtt próbálnak eljutni egy könyv segítségével a bányába, sarkukban a rosszfiúkkal.
Meg kell, hogy mondjam, ezt a részt is nagyon élveztem. Flynn itt egy fokkal magabiztosabb, de még mindig szerencsétlenkedik és a poénok is folyamatosan röpködnek. A történet maga is jól kialakított és hősünket is jobban megismerjük a film során. Ám sajnos nem tudjuk meg, hogy mi történik az előző filmben összeszedett szerelmi kapcsolattal.
A színészi játék ismét a toppon van: hiába csak egy tévéfilm, a színészek mégis beleadtak mindent. Azonban az alacsony költségvetés itt már nagyon meglátszik a filmvégi effektekben. Enyhén szólva nevetségesre sikerültek. Egyébként is a befejezéssel volt a legnagyobb probléma: nagy Indiana Jones-szerű finálét akartak és totális túlzásba estek. Sokkal jobb lett volna az egész, ha visszavesznek egy kicsit belőle.
A gyenge befejezés ellenére a film egy rendkívül szórakoztató popcornmozi.
A titkok könyvtára 3. – A Júdás-kehely átka (The Librarian: The Curse of the Judas Chalice, 2008)
A trilógia záró részében Flynn Carsen ismét élet és halál küzdelmet vív a világ megmentése érdekében. Miután egy akción megszerzi a bölcsek kövét és az éppen aktuális barátnője elhagyja, teljesen kiborul azon, hogy a munka tönkreteszi az életét. Így Judson és Charlene (Jane Curtin) biztatására szabadságra megy, ám pár nap után rátör az unalom, viszont amikor álmában egy gyönyörű nő (Stana Katic) meglátogatja, elhatározza, hogy New Orleansba megy, és mit ad isten, az álomnőt ott találja egy bárban énekelni.
Nagyon gyorsan ismét összetűzésbe kerül a rosszfiúkkal, akik most Júdás kelyhét keresik, aki történetesen a legenda szerint az első vámpír volt… Mi van? Júdás vámpír? Miért? Talán ezt nevezhetnénk egy kicsit a ló túloldalára való átesésnek. Ám ettől eltekintve a film hozza a szokott szórakoztató történetvezetést. Nekem egy kicsit jobban is tetszett, mint a második. Rengeteg akció és csavar teszi mozgalmassá a játékidőt.
Nagyon pozitív azonban, hogy a vizuális effektek sokkal jobbak lettek, mint az előző filmben, nyilván még mindig nem mozis minőségűek, de egy alacsony költségvetésű tévéfilmhez nagyszerűek. A színészi játék ismét hozza a szokott formát, bár az eredeti nyelven nézőknek Stana Katic akcentusa lehet, hogy picit nehezen érthető lesz.
Összességében ez a záró rész is nagyon élvezhetőre sikerült, és ki ne szeretne egy jó kis vámpírsztorit? Sajnos pár érdekes kérdést a film vége nyitva hagy, de most hogy elindult a sorozat talán ezekre is választ kapunk.
A titkok könyvtára (The Librarians, 2014–)
A történet a hét éve elhagyott fonalat veszi fel a trilógia után. Flynn a munkától és a magánytól kissé őrülten gyűjtögeti a varázstárgyakat, mikor egy nap kiderül, hogy egy titkos testvériség a könyvtáros jelöltek életére tör. Így Flynn új őrangyalával (Rebecca Romijn) összegyűjti a maradék három jelöltet, ám közben támadás éri a könyvtárat és Judson és Charlene kénytelen azt eltüntetni. Ennek és a rosszfiúk machinációinak folytában a varázslat elszabadul a világban, és kis csapatunknak meg kell fékezni a mágiát, be kell gyűjtenie a megerősödött varázstárgyakat, illetve Flynnek meg kell találnia az elveszett könyvtárat.
Sajnos a Noah Wyle rajongók nagy csalódására a történet kettébomlik, míg Flynn a könyvtár után kutat, mi végig a jelöltekkel vagyunk, csak négy epizódben találkozunk kedvenc könyvtárosunkkal. Ám a humor faktor azokban a részekben mindenért kárpótol, és ez az egyik nagy erénye a sorozatnak, hogy – bár a színészgárda nagy része új, mégis – a már megszokott mértékben adagolja a humort.
Az epizódok mindig újdonsággal kecsegtetnek, hőseinek remek kalandokban van része és az effektek is javultak a trilógiához képest. Szépen folytatja az első három film által megteremtett világot, sokszor visszautal, mégis közérthető azoknak is, akik nem látták a tévéfilmeket. Azoknak, akik meg látták, hát ez maga a megvalósult álom: elvarr szálakat, újakat nyit meg, elmélyíti tudásunkat a már megismert szereplőkről. Ráadásul most februárral a nagy sikerre való tekintettel a TNT berendelte a második évadot, amiben reményeim szerint többször feltűnik Flynn.