Facebook-oldalunk

Kedvelj minket a Facebookon is! A cikkek mellett rövidebb híreinket és játékainkat is ott osztjuk meg, illetve filmes idézeteket, képeket is találhatsz!

Bloglovin'

Rovataink

">

Heti mozibemutatók

  • Mia Hansen-Love: Éden
  • John Edginton: Genesis: A siker útja
  • Simon Curtis: Hölgy aranyban
  • George Miller: Mad Max – A harag útja
  • Gillian Greene: Rekviem egy macskáért
  • Elizabeth Banks: Tökéletes hang 2.
  • Martin Provost: Violette

 

tovább »

Támogatónk

galaktika.jpg

Itt a piros, hol az ügynök?

2014. április 17. 19:34 PanAma

Cserhalmi Sára első filmje, a 2012-es Drága besúgott barátaim szép próbálkozás annak az egyértelmű ténynek a felmutatására, hogy a bizony volt nálunk egy Kádár-kor, és hogy ennek a puha diktatúrának bizonyos elemei – bármennyire is szeretnénk elkendőzni – a mai napig velünk élnek. Az egyik ilyen kikerülhetetlen téma a besúgórendszer, az emberek mindennapjaiba behatoló és őket megfigyelő ügynökök. Ráadásul a levéltárak megnyitásával évekre elbújtatott igazságok kerültek napvilágra, melyek most kezdik kifejteni morális és lelki hatásukat. Lehetetlen, hogy a művészvilág – beleértve a filmeseket is – ne foglalkozzon egy ilyen horderejű témával.

Az ügynökkérdést színpadi adaptációban feldolgozó Magányos Cédrus (Játékszín, Thália és József Attila Színház) még kizárólag a múltba helyezi a történet idejét, a felszínre bukkanó kérdéseket és problémákat a jelentől eltávolítva próbálja megoldani. Ezzel szemben a hasonló tematikával bíró – először színházban bemutatott (Radnóti Színház), majd Török Ferenc rendezésében filmre kerülő – Apacsok felemásan nyúl a besúgórendszer sajátos tényéhez. A történetet a múltban megfestve jeleníti meg, de felismeri aktualitását és állandó működését a jelenben is. Azaz az Apacsok nyitánya és zárlata kortársi közegbe kalauzol minket, és sürgető morális kérdéseit a mi korunkban is felteszi – jelezvén, hogy a téma még nem lezárt. Cserhalmi Sára első alkotása még egy lépést tesz előre: A Drága besúgott barátaim nem történelmi film, kizárólag a jelenben mutat meg egy morális és szubjektív, lelki válságot.

draga-besugott-barataim1.jpg

Czettl Andor (Cserhalmi György) a levéltár megnyitását követően kutatásba fog, hogy kiderítse milyen jelentések készültek róla Kádár-korban. Legnagyobb megdöbbenésére a róla szóló mappában egyértelmű utalásokat talál arra, hogy az őt és ellenzékiként működő társaságát megfigyelő ügynök nem más volt, mint az egyik legközelebbi barátja: Pásztor János (Derzsi János). A megrökönyödést követően Czettl azonnal felhívja, hogy beszéljen vele, de János bezárkózott remeteéletet folytatva megközelíthetetlenné válik mindenki számára. Andor megválaszolatlan kérdései így morális válságba taszítják, provokatív lépéseket tesz annak érdekében, hogy az elkendőzhetetlen igazságot kikényszerítse – újságcikket jelentet meg a témában. János reakciója erre egy cinikus, de határozott tévéinterjú, mely a főszereplő számára szinte vérlázító, talán pont azért, mert az őszinteség csírái lelhetőek fel benne, bár a kérdések továbbra is nyitottak maradnak. Ki itt a hős, és ki az ellenség? Meg lehet-e valakit ítélni a jelen távlatából múltbéli cselekedeteiért? És vajon kit illet az ítélet joga?

Bár a Drága besúgott barátaim elsőfilmes alkotás, nem jellemzi bizonytalankodás és amatőr esetlenség. Noha a történet kissé lassú, de mégsem vontatott – sajátos tempója inkább a lélekben mocsárként megülő morális válságot hivatott képviselni a narrációban. A kortárs közegben játszódó történet állandóan reflektál arra a korra, melynek történései elindították Andor és János jelenkori válságát. A film nyitójelenetében a levéltárba ellátogató főhős leül egy asztal elé, szemben vele egy arctalan hivatalnok. A Kádár-kor sápadt fényű zárkáinak kegyetlenségét és bezártságát idézi, ahogy az arcnélküli, szigorú frizurájú nő sürgető – szinte már-már vallató – kérdéseket tesz fel Andornak. János betér ebédelni egy Kádár-étkezde nevű ellátóba, miközben a nyomába szegődő, annak idején megfigyelt legjobb barát átveszi az általa annyira gyűlölt szerepet. Azzal, hogy Andor szenvtelenül követi János minden lépését, önmagát helyezi a megfigyelő ügynök szerepébe (az alkotó itt jelzi, hogy hasonló helyzetben ő sem cselekedett volna másképp). A mindennapi árulás még Czettl munkahelyén, a szerkesztőségben is kimutatja a foga fehérjét: főnöke (Mácsai Pál) szenvtelen módon, a háta mögött rúgja ki kollégáját, akivel tizenhét éve együtt dolgozott. Cserhalmi Sára szándéka üvölt a filmből: vedd észre, kedves néző, mindez a mai napig velünk él! 

draga_besugott_barataim51.jpeg

Kiemelendő néhány bátor és ütős képi húzás. Tetszetős a bolti jelenet, melyben János bevásárol a gyerekeivel – pár perc egy hosszú beállításban. Cserhalmi Sára előszeretettel élt a filmképen belül bekeretezett történésekkel (Andor a kutyáját eteti, János a konyhában hallgatja az üzenetrögzítőből érkező szidalmakat), sőt, a hullaházban ez már szinte osztott képmezőt hoz létre – ez a beszűkült látótér a frusztráció és a szorongás érzését kelti, akárcsak a gyakorta leskelődő pozícióba elhelyezett kamerák.

Hogy jó volt-e? Nem tudom. Az érzés, ami utána maradt, biztos nem. Ebben a filmben nincs feloldozás. A Drága besúgott barátaim bekebelez, megrág és kiköp, hogy aztán nyálas, összegyűrt papírgalacsinként guruljunk az őszi úton imbolyogva elbicikliző, lelkileg megcsömörlött Andor után. 

7/10

PanAma

A bejegyzés trackback címe:

https://kinoglaz.blog.hu/api/trackback/id/tr936045779

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔batyu♔ 2014.04.19. 11:54:29

Ez valójában a baloldali-liberális értelmiség problémája. Akik alkalmazták az ügynököket azok az MSZP-ben csücsülnek, szimpatizánsok, vagy képzik az MSZP hátországát külföldön és belföldön.

Nevetséges, ahogy ezekről a dolgokról úgy beszélnek, mintha külföldön történt volna, ugyanakkor persze felhasználják egymás ellen zsarolásra balliberális berkekben a hatalmi játszmákban.

Azok, akik az ügynöki rendszert kitalálták, alkalmazták, emberek tízezreit tették tönkre ma is élnek, rájuk lehet mutatni. Nem a nácikat kellene hajszolni, hanem ezeket.

PanAma · http://kinoglaz.blog.hu/ 2014.04.19. 18:00:37

@♔batyu♔: Ez a film pont rámutat, hogy nem (csak) külföldön történtek ezek a dolgok. A felelősségre vonást pedig mindenki megérdemli, aki a történelem folyamán rászolgált, ideológiától függetlenül.
süti beállítások módosítása