A denevérmaskarát öltő igazságosztó rengeteg feldolgozást élt meg mióta Bob Kane megrajzolta 1939-ben. Képernyőn először a Batman című 1966-os akció-vígjáték sorozatban tűnt fel, melyhez tartozott egy nagyon kreatív címet viselő film is, a Batman: The Movie. Egészen 1989-ig kellett várni, míg Tim Burton megrendezte a nagysikerű Batmant, mely az első egészestés mozifilm volt a szárnyas önbíráskodóról. Érdekes módon nem a főhős, hanem annak nemezisét, a Jokert alakító Jack Nicholson alakítása maradt emlékezetes ebből a klasszikusból. Az emberek imádták a stílust és az erős etikai kódexszel rendelkező rendfenntartót, így kapott még három folytatást, melyből egyedül az 1992-es Batman visszatér volt vállalható, a további két folytatás annyira rosszra sikerült, hogy még a címüket sem érdemes leírni.
Az utolsó rész bukása után szárnyas hősünk nyolc év kényszerpihenőre vonult a mozivászonról, és inkább rajzfilmsorozataiban bujkált, míg Christopher Nolan, a Memento zseniális rendezője újra hozzá nem nyúlt a témához. Az általa készített trilógia magasabb dimenzióba emelte a denevérember történetét és megjelenítését. Élethű, nagyon látványos és mégis sötéten drámai oldalát mutatta be a karakternek, melyet kiváló színészekkel sikerült megtámogatni. Viszont tegye fel a kezét, akit nem idegesített ezekben az amúgy zseniális filmekben az a néhány fordulat, mely vagy szimpla logikai bukfenc volt, vagy egy töketlen idiótaként ábrázolta az amúgy nagyon macsónak beállított maszkos igazságosztót. Egy-egy hangulatgyilkos momentum mindhárom filmből:
A Batman: Kezdődikben a Liam Neeson által alakított főgonosz a mindent elpusztító mikrohullámfegyvert Batman cégétől, a Wayne Industriestől lopta, tehát főhősünk könnyen kinyomozhatta volna, hogy kell azt kikapcsolni, illetve az apja felügyelete alatt gyártott vonaton száguldottak a városközpont felé, amelyet így szintén leállíthatott volna. Ehelyett jött persze a felesleges közelharc, miközben a város élete veszélyben forgott…
A sötét lovag közepén Batman motorjával száguld a Joker felé, miközben az azt kiabálja, hogy úgysem mersz elütni. És tényleg nem, mert szárnyas hősünk alapelve, hogy nem öl embert, de persze emiatt a nemcselekvés miatt közvetve többszáz embert ölt meg. Ha csak súlyosan megsebesíti a vigyorgó pszichopatát, már azzal is megelőzte volna a továbbiakat. A film hangulatát súlyosan romboló hiba volt ez a szál…
A sötét lovag – Felemelkedésben fifikás kütyüjeiről ismert főhősünk puszta kézzel ront neki hegyomlás méretű nemezisének, Bane-nek, aki persze (szó szerint) derékba töri karrierjét. Ehelyett mondjuk belelőhetett volna néhány altatónyilat vagy egyéb mozgásképtelenné tevő cuccot a szétgyúrt Vader-klónba. (Plusz persze az a rész, amikor az egész rendőrséget lerendelik egy alagútba, amelyet persze rájuk is omlasztanak, de ez annyira gyenge fordulat, hogy rendes köpködést sem érdemel.)
A hosszú bevezetés után rátérek a szárnyas bosszúálló mitológiájának fenti bosszantó logikai hibáktól mentes, talán legjobb állomására, a Batman: A sötét lovag visszatér című kétrészes animációs filmre. A történet a Sin Cityt is jegyző Frank Miller agyszüleménye, és ebből már sejthető a komor atmoszféra és sötét drámaiság, mely áthatja a két és fél órás művet.
Batman itt már elmúlt ötvenéves, és tíz éve visszavonult több társával együtt a szuperhősök egyre kétesebb társadalmi megítélése miatt. A várost egy Mutánsoknak nevezett fiatal gengszterbanda tartja rettegésben, melyet a rendőrség és annak vezetője, a denevérember régi barátja, Gordon parancsnok nem tud kordában tartani, így hősünk kénytelen visszatérni. Bár az évek nem voltak kegyesek vele, módszerei durvultak. Helyenként kicsit olyan mintha Marv ámokfutását látnánk újra a Sin Cityből, és ez nagyon jót tesz az ember igazságérzetének. Az újjászületett hős nem kíméli a bűnözőket, legtöbbször maradandó sérüléseket okoz, és régi riválisával, a Jokerrel is megtartja végső leszámolását, mely izgalmasabb és brutálisabb, mint valaha.
A duplarész csúcspontja, a kormánybérencnek állt Supermannel való összecsapás, mely a rajzfilmtörténet egyik legkreatívabb párharca. A sztori rengeteg társadalmi problémát boncolgat, kezdve az emberek nemtörődömségével és hálátlanságával, a politikusok és vezetők fókusztévesztésén és ostoba háborúvágyán, és a rendőrség tehetetlenségén keresztül, a média ronda manipulációin át az utca emberének szenvedéséig. Ezeket az elemeket, bár láttunk már sok helyen, ebben a sötét, animált környezetben is legalább annyira átjön a hatásuk, mint egy jó szociodrámában. A jövőben érdemes figyelni a rendező, Jay Oliva munkásságát is, mert e zseniális alkotáson kívül a Villám (Flash) köré is sikerült kiváló, epikus történetvezetésű animációs filmet kerekítenie (Igazság Ligája: A Villám-paradoxon címmel).
A Batman: A sötét lovag visszatér látványos, izgalmas és logikailag hibátlanra sikerült visszatérése az egyik legkedveltebb szuperhősnek, és egyben komor társadalomkritika, ahol a háború és utcai vandalizmus legsötétebb oldalai kerülnek terítékre. Végig maximális feszültséget fenntartó és mélyen elgondolkodtató alkotás. Aki szereti a szuperhősös műfajt, annak mindenképpen ajánlott, de aki csak egy jó animált akciódrámát akar látni, az sem fog csalódni.
Batman: A sötét lovag visszatér 1. rész: 8/10
Batman: A sötét lovag visszatér 2. rész: 9/10
Wancass
